JOAN MéNDEZ CAPDEVILA

Joan Capdevila Méndez a SzuperDepor egyik legsokoldalúbb tagja volt, aki a 2004-es és a 2008-as Eb selejtezőin a spanyol válogatottban is fontos szerepet kapott. Tipikusan mai balhátvéd, azaz az egész pályát bejátssza, és mindehhez rendelkezik a megfelelő szintű erőnléttel is, no és a gólszerzéssel sem áll hadilábon.

A katalán származású Capdevila az RCD Espanyolban, a kisebbik barcelonai csapatban kezdett el komolyabb szinten futballozni a Tárrega FC után. A profik között húszesztendős korában mutatkozhatott be, egy katalán-baszk rangadón az Athletic Bilbao ellen. Bár csak októberben lépett először pályára, de megragadt a csapatban, a kezdő tagja maradt, Ivan Helguera, Cristóbal és Maurício Pochettino mellett. Bekerült az utánpótlás-válogatottakba is, majd szerződését felbontva a fővárosi Atletico Madridhoz igazolt, ám fővárosiaknak a remek keret ellenére sikerült kiesniük az első osztályból.

A másodosztály bugyraiba viszont nem tartott a Matracosokkal, hiszen Juan Carlos Valerónnal együtt a Riazor-stadionba csábította a Depor, akik érte 1 milliárd pesetát, azaz 6.4 millió eurót fizettek. Ekkor már a spanyol U-21-es válogatott oszlopos tagja volt, pályára lépett a sydneyi olimpián is, ahonnan ezüstéremmel térhetett vissza. Capdevila első deporos tétmérkőzésén elhódította a spanyol Szuperkupát, majd megszerezte első BL-gólját is, az Olympiakosz ellen. Viszont a bajnokik alig felén játszott, lévén vetélytársa a válogatott Enrique Romero volt.

Következő szezonjában már több alkalommal szerepelt, s az év mérkőzésén, a Real Madrid 100. születésnapján rendezett Király kupa-döntőn is pályára lépett, sőt, gólpasszal segítette övéit a világraszóló győzelem elérésében. 2002 októberében Paraguay ellen a válogatottban is bemutatkozhatott, de ezután sérülésekkel bajlódott, elvesztette helyét a kezdőben, az évi 25 bajnokiján mindössze 12 alkalommal futott ki a pályára a kezdő tagjaként. A Depor luxuscseréje volt akkoriban, hiszen gyakran vetélytársával, Romeróval együtt kaptak meghívót a válogatottba!

A BL-ben sokkal jobban ment neki, mint odahaza, volt olyan európai kupamérkőzés, amikor két gólpasszt is adott. Bár nem volt csúcsformában, a jobbhátvéd Míchel Salgado váratlan sérülése miatt Inaqui Sáez kapitány SOS invitálta meg a portugáliai Európa-bajnokságra, ahol az előzetes várakozásoknak megfelelően egyetlen percet sem kapott. A következő idényben mérföldekre került néha még a Depor kezdőjétől is, nemhogy a válogatottétól, de amikor már sokan leírták, összekapta magát, és 2006-ban újra jó formát mutatott.

A válogatottba is visszakerült, majd nyáron, szerződése lejártával a Villarrealba igazolt. Hét Eb-selejtezőn szerepelt, a svédek ellen eredményes volt, akár csak 2008 elején a franciák elleni barátságos mérkőzésen. Az osztrák-svájci tornán alapemberként rengeteg futással vette ki részét az aranyéremből, és később is stabil tagja maradt a nemzeti csapatnak. A bajnokságban több fontos gólt szerezett, többek között a Real ellen. Később a klubsikerek elkerülték, de a nemzeti tizenegynek továbbra is tagja maradt.